A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
December 5-e az önkéntesek nemzetközi napja, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdeményezett. Ezen a napon azokat a személyeket emelik ki, akik önkéntesen, – azaz bármilyen anyagi ellenszolgáltatás nélkül – mások számára hasznos tevékenységben vesznek részt. Az ENSZ Közgyűlése 1985. december 17-én foglalta határozatba az önkéntesek nemzetközi napjának megtartását, majd 2002. november 26-án újabb közgyűlési határozattal szólította fel a kormányokat, hogy támogassák az önkéntességet,
amelyre úgy tekintenek, mint a gazdasági és társadalmi fellendülés stratégiai eszközére.
Az Európai Unió komolyan veszi az ügyet, és különböző fejlesztő programokkal igyekszik népszerűsíteni az önkéntességet az egyes tagországokban. Becslések szerint a világon egymilliárd, Európában pedig mintegy 116 millió felnőtt dolgozik önkéntesként.
Mint ismert, 2016 óta a köznevelési törvény előírja, hogy az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele, hogy a diákok 50 órányi közösségi szolgálatot leigazoljanak. Az iskolai közösségi szolgálat – amely tulajdonképpen önkénteskedés – a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kialakításában is szerepet játszik.
Az Eduline összeállításából kiderült, hogy az iskolák rendszerint segítőkészek és igyekeznek tájékoztatni a diákjaikat a lehetőségekről, így a már az intézménnyel szerződésben lévő helyeket ajánlani tudják. A portál szerint ez a szolgálat jó lehetőség arra, hogy a fiatalok növeljék a kapcsolati hálójukat, és olyan területen szerezzenek tapasztalatot, amivel adott esetben az egyetemi vagy OKJ-s képzés alatt foglalkozhatnak.
A cikkben budapesti és vidéki fogadóhelyeket is felsoroltak. A fővárosi helyszínek közül kiemelték többek között a Fővárosi Állat- és Növénykertet vagy a Szépművészeti Múzeumot. De a diákok figyelmébe ajánlották még a különböző állatotthonokat, nemzeti park igazgatóságokat vagy a sport- és szabadidős tevékenységet végző egyesületeket. De megannyi hasznos tapasztalatra tehetnek szert azok a fiatalok is, akik a különböző közművelődési intézményeket választják.
Az advent időszakában lapunk több olyan civil szervezetet is felkeresett, akik kiterjedt önkéntes hálózattal rendelkeznek. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy megközelítőleg mennyi önkéntest tudhatnak a kötelékükben, ezek az egyének csoportok milyen feladatokat látnak el, milyen akciókban vesznek részt. De azt is szerettük volna megtudni, hogy mit ad a befogadó szervezeteknek és az önkénteseknek ez a tevékenység.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kommunikációs osztályától azt a választ kaptuk, hogy
a Szolgálatot a rászoruló embereknek nyújtott önzetlen segítség hívta életre, és önkéntesek serege működtette hosszú éveken át.
„Az önkéntes szolgálatvállalás a küldetésünk része az első pillanattól kezdve. A hajléktalan ellátás, az idősgondozás, a fogyatékos emberek támogatása is kizárólag önkéntesekkel indult, később az ellátások jogi szabályozásával alakultak ki az intézményes keretek, és ezek velejárójaként jelentek meg a főállású dolgozók az intézményekben” – sorolták.
Ezután kiemelték, hogy az önkéntes szolgálatvállalás ma is elválaszthatatlan része a Máltai Szeretetszolgálat működésének.
Válaszkból kiderült, hogy mindennapi munkájukban mintegy 3 ezer önkéntes vesz részt. Országszerte 113 önkéntes csoportjuk működik, jellemzően hagyományos karitatív tevékenységet látnak el, adományokat gyűjtenek és továbbítanak a rászoruló embereknek. „Nehéz időszakokban még egyszer ennyi segítő jelentkezik a Máltai Szeretetszolgálatnál, ezrek jöttek például a vörösiszap-katasztrófa után, az ukrajnai háború kitörése utáni hetekben, és rengetegen jelentkeztek az idei dunai árvíz alatt is” – idézték fel.
Megjegyezték. hogy napjainkban a középiskolai ötvenórás szolgálat miatt érkező diákok mellett cégek, közösségek, magánszemélyek jelentkeznek egy-egy konkrét feladatra, vagy általában segíteni. A legfontosabb visszajelzés, hogy
egyre több a fiatal érdeklődik, újabb és újabb emberek keresik meg a Máltai Szeretetszolgálatot, hogy bekapcsolódhassanak a segítő feladatokba
– újságolták örömmel.
Végül arra is felhívták a figyelmet, hogy december 12-én kezdődik az Adni öröm! karácsonyi élelmiszergyűjtő akciójuk, mely során a Spar csoport kijelölt üzleteiben, mintegy 150 helyszínen kérnek adományt a vásárlóktól. Hat nap alatt háromezer önkéntes vesz részt az adományok gyűjtésében, szállításában, csomagolásában és kiosztásában – ismertette a Szolgálat kommunikációs osztálya.
A Katolikus Karitásztól pedig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy több mint 800 plébánián közel 9 ezer állandó, regisztrált önkéntesük van. Az év során emellett még alkalmi önkéntesek is csatlakozhatnak a munkájukhoz, akik közül többen állandó segítőikké válnak. Mint fogalmaztak,
az önkéntesek a szemei szervezetünknek, akik elsőként kerülnek kapcsolatba a környezetükben élő rászorulókkal,
és felajánlják segítségüket, legyen szó nagycsaládokról, idősekről, betegekről, menekültekről, szenvedélybetegekről, fogyatékossággal élőkről vagy katasztrófák áldozatairól”.
A karitászcsoportok gyakran helyi plébániákon szerveződnek és tevékenykednek, a helyi szükségletekre reagálva, de az országos adománygyűjtő kampányokba is becsatlakoznak. Az országos hálózat 16 egyházmegyében tart fenn Karitász Központot, ők koordinálják a karitászcsoportokat – ismertették.
Válaszukban hangsúlyozták, hogy
az önkéntesség mindenki számára nyitott, aki a krisztusi tevékeny szeretetet jegyében tenni szeretne másokért”.
Azok, akik már beléptek egy csoportba, megkapják hivatalos önkéntes-igazolványukat és több alkalmas képzésen vesznek részt: alapvető irányelveket kapnak a segítségnyújtáshoz és praktikus tanácsokat a rászorulókkal való törődés hatékonyabbá tételéhez. Egyúttal a Karitász közösségi élményét is erősítik ezek az alkalmak húzták alá.
„Jótékonysági szervezetünk figyelmet fordít arra, hogy mindenki méltó módon képviselje a Karitász értékrendjét.Minden év októberében megköszönjük önkénteseink munkáját a Caritas Hungarica-díj ünnepélyes átadásával a budapesti Magyar Szentek templomában, és Szent Erzsébet, a Karitász védőszentjének ünnepéhez kapcsolódóan is rangos jutalmat osztanak” – tudtuk meg a Szolgálat kommunikációs referensétől.
Szerteágazó tevékenységeik közül megemlítették az Orvosmissziót is, ami több mint 80 főt számlál. Önkéntes orvosok, ápolók bevonásával a határon túli magyarság részére biztosítanak alapvető orvosi szűréseket Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben.
Elárulták azt is, hogy nagy örömükre szolgál, hogy évről évre egyre több neves sportoló, művész vagy előadó segíti a Karitász munkájának jó hírét vinni: többek között Dolhai Attila musicalénekes, Lackfi János költő, Losonczi Dávid birkózó, illetve Bocskor Bíborka és Toldi Miklós Magashegyi Underground zenekarból.
A nehéz sorsú emberektől kapott visszajelzések nap mint nap megerősítik a Karitász-tagokat abban, hogy értéket teremtenek munkájukkal.
A karitászcsoportok pedig igazi közösségi élményt jelentenek, ami a segítő munka lelki kihívásai közepette megtartó erővel bír. A Katolikus Karitász legnagyobb ereje az önkéntesi hálózatunkban rejlik” – szögezték le.
A nép olyan, mint egy folyó: ha egy közösségnek nincs medre, ha nincsenek eszmék, célok, akkor tör-zúz a víz ereje, árvíz pusztít – mondja Böjte Csaba ferences szerzetes. Mindennapi csodákról, a határaink tágításáról és a jézusi szeretet harcmodoráról is beszélgettünk Csaba testvérrel.
Több hetes karantén és mintegy három hetes űrbeli küldetés után most ölelhették újra magukhoz hozzátartozói a magyar kutatóűrhajóst.
Aki még mindig térdre ereszkedésről beszél, vagy üres lózungokkal ígér akadálymentesítési programokat, az a múltban ragadt.
Marics Peti kénytelen volt leállítani a koncertet a Hajómalom Fesztiválon.
A Wall Street Journal szerint a neves intézmény már tárgyalt is a potenciális támogatókkal.
A bankok is készen állnak, szeptembertől sokak előtt megnyílik az út az első lakás megvásárlásához.
Nem kertelt az ellenzéki politikus.
Amúgy a hölgy legalább ért valamihez.
